2018-ban sikerült mind a négy épületet meglátogatni, melyek Koszovó középkori műemlékei néven, együttesen szerepelnek az UNESCO világörökségi listán. Mindegyik a veszélyeztetett műemlékek közé tartozik és az ENSZ KFOR missziójának őrizete alatt áll. Legyen nálunk útlevél, csak annak bemutatásával léphetünk be!
Gračanica monostora
Szomorú lettem volna, ha első koszovói látogatásom során nem sikerült volna eljutni ide, izgatottan nyitottam be a masszív kapun, mely mögött a kis park közepén ez az ékszerdoboz lapult. Azt nem is mertem remélni, hogy ugyanazon évben még egyszer láthatom.
A Prištinától csupán 11 km-re található, 1315 és 1321 között bizánci stílusban, kőből és téglából épült kolostor - vagy ahogy teljes nevén hívják: Istenszülő elszenderülése kolostor méltán híres korabeli freskóiról, melyek majdnem teljesen befedik a belső falfelületet, a tartóoszlopokat és az egyéb épületszerkezeti elemeket. Legtöbbjüket az 1318 és 1321 közötti években készítették. A freskók bibliai jeleneteket és teológiai tanításokat ábrázolnak, de helyenként történelmi témájú képek is helyet kaptak. Személyes kedvencem az Édenkert ábrázolása volt. A vaskos kőfalak által közrefogott, sokkupolás épület falazatát habarccsal összekötött, valamint hol élével, hol lapjával elhelyezett téglák sora alkotja. Az épületen belül tilos a fotózás, de a park csücskében álló szuvenírboltban igényes kiadványok vásárolhatóak, melyek oldalain otthon is tovább gyönyörködhetünk a freskókban.
Dečani monostora
A falak védelmében, gondozott park közepén emelkedik a márványból épített monostor, faragott kapuival és kőszobraival. A templombelső minden négyzetcentiméterét freskók borítják. A monostort 1330-ban III. István Decsanszki (vagy szerbül Dečani) alapította, aki a rákövetkező évben meghalt, hamvait pedig a monostorban temették el, ami innentől fogva szent helynek tekintettek. Jelenleg 25 szerzetes és papnövendék otthona, akik a vallási szertartások levezetése mellett kertészkednek, fát faragnak, szerkesztik a monostor honlapját, sajtot, bort, kenyeret készítenek, vagy épp ikonokat festenek. A bejárattól nem messze található ajándékboltban is az ő termékeik kaphatóak. Fotózni tilos (bár nem szóltak a telefonos fotózásért), érdemes itt is vásárolni az épületről készített kiadványokból. Peć és Dečani monostora is az ország nyugati szegletében található, egymástól mindössze 12 km-re.
Peć monostora
Az útról alig lehetett észrevenni az épülethez vezető utacskát, de az őrbódé azért segített a felismerésben. Ahogy beléptünk a főkapun, megütötte fülünket a csend. A monostor kertje maga a paradicsom rózsatöveivel, virágágyásaival és gyümölcsfáival, melyek mentén kis patak csörgedezik. Itt áll az a hétszázötven éves eperfa is, amit a hagyomány szerint Szent Száva ültetett, és a mai napig termést hoz. A három kupolás monostor tulajdonképpen két 14. századi, valamint egy 13. századi, freskókkal gazdagon díszített templomot foglal magába, melyeket közös előcsarnok köt össze. A komplexumhoz a déli oldalon a kicsiny Szent Miklós templom csatlakozik. Fotózni tilos!
Ljeviši Miasszonyunk templom
A Prizren városában található elhanyagolt épület körül drótkerítés feszül, nehogy ismét gyújtogatás áldozatává váljon, mint a zavargások idején, 2004-ben. A 14. századi templom a bizánci ortodox és a nyugati román stílus ötvözetének szép példája. Az Oszmán Birodalom idején mecsetté építették át – ennek tanúbizonysága a török nyelvű felirat az épület falán –, azonban a huszadik század elején visszaalakították keresztény templommá. Fotózni tilos!
Forrás:
A gracanicai kolostor a Wikipédián
A Ljeviši Miasszonyunk templom a Wikipédián
Dečani monostora a Lonely Planet oldalán
Az UNESCO világörökségek honlapja
Képgaléria:
