A Naplás-tó már régóta bakancslistás volt, és egy szép októberi napon sikerült ellátogatni ide. A 16. és a 17. kerület határán elterülő, a Szilas-patak felduzzasztása során létrejött tó Budapest legnagyobb tava. Bringával vagy gyalog is érdemes körbejárni, de az aszfaltozott szakaszon görkorival vagy rollerrel is gurulhatunk. A nemrégiben átadott kilátóból szép panoráma tárul elénk. A parton pecások várnak kapásra, de a fűben is jó heverészni, a stégen kacsák napoznak. A tó és környéke természetvédelmi terület, így ha szerencsénk van, mocsári teknőst és vízi madarakat is láthatunk, a Magyar Madártani Egyesület szervezésében pedig még madármegfigyelésen -és gyűrűzésen is részt vehetünk.
Októberi színek a tónál.
Stég a tavon.
Szieszta.
A gáton.
Korhadt fa a gát mentén.
A víztükör zöld márvánnyá változott az algáktól.
A tó túlfolyójánál is kacsák pihentek.
Nád bugái.
A part mentén ászterek nyíltak.
Dzsungel a város szélén.
Az út szántók mentén, a víztől kicsit távolabb vezet. Ki gondolná, hogy még a fővárosban vagyunk.
Pihét lengetett a szél.
Ászterek.
Kilátó.
Almafa hullatta gyümölcseit a vándor nagy örömére.
A Szilas-patak.
Vízi absztrakt.
Partvonal.
Egy vadregényes partszakasz.
Csucsor bogyói.
Pihenőszigetek.
Integető gyékény.
2023. október
