Újabb kékítés a Mátrában! Ezúttal Mátraverebélyről indultunk.

Ahogy leszálltunk a buszról, nekiindultunk az erdőknek. A vasúti síneknél öreg tölgy várt bennünket, törzsén a pecséttartóval. Fenyvesek közt veselkedtünk neki az emelkedőnek, közben a sárral küszködtünk, ami makacsul a bakancsunkra ragadt. Az út továbbra is felfelé vitt minket, de egyre többet láttunk az alattunk elterülő tájból. Egy erdei pihenőhelynél végül nagyobb szünetet tartottunk és próbáltunk megszabadulni a mázsás sártömegektől.

Lassan közeledtünk az Ágasvárhoz, az út mentén öreg, odvas famatuzsálem bámulta a tájat. Az Ágasvári turistaháznál aztán újabb pecsételés és jól megérdemelt pihenés következett.

Az út a továbbiakban vadregényes tájon át vezetett a Szamár-kőnél, mohától zöldellő sziklacsoportok és vénséges fák mellett haladtunk el, míg a távolban fel nem tűnt Mátraszentistván sípályája és a neobarokk Három falu temploma. A falu házai közt sétálva értük el a Vidróczky csárdát, ahol begyűjtöttük az újabb pecsétet. Megcsodáltuk a kis téren álló haranglábat és a keresztet a pléh Krisztussal, majd pár perc múlva begurult a budapesti busz és már vitt is minket a főváros felé.

Ahogy beértünk az erdőbe, mindenütt moha zöldellt a fák tövében.

A galagonyabokrokat szürkés zuzmók lepték be.

Szimbiózis egy kéregdarabon.

Már járt itt más is előttünk.

Júdásfül gombák csillognak a napfényben.

Irányba állunk.

Fura zuzmók (?) és újabb nyomok a sárban.

Változik a táj.

Farakások mellett haladunk el a sártengerben.

Göcsört.

Kibukkan a láthatár a fák mögül.

Odvas fa az út mentén.

Csillaggomba az avarban.

Az előző este esett hó megmaradt az árnyékosabb részeken.

Az Ágasvári turistaház.

Már nem vagyunk messze Pilisszentlászlótól.

Sziklák között mentünk tovább.

Szamár-kő.

Öreg, girbegurba fa.

Három hóvirág.

Bújnak a kankalinok.

Feltűnik a távolban Mátraszentistván sípályája és a piszkéstetői csillagvizsgáló.

Mátraszentistván kicsit közelebbről.

A Három falu temploma.

Végállomás kereszttel és haranglábbal.

2017. március