Hosszú idő után újra az Országos Kéken róttuk a kilométereket, hiszen a teljes túrából nekem még kb. 20 %-nyi hiányzik. És ha már a Bakony tájait jártuk a Közép-dunántúli Piroson, már ismerős volt a terep. Reggel autókkal érkeztünk Bakonynánára, ahol a kocsikat a Hangulat presszóhoz közel parkoltuk le, pótoltuk a hiányzó pecsétet, majd busszal Borzavárig utaztunk, ahonnan megkezdtük a szakaszt.

Itt is várt minket egy pecsét, majd a települést a pintér-hegyi feljárat irányába hagytuk el. Még érezni lehetett az előző napok esőjének illatát, és a hirtelen leömlő víz nyomai látszódtak a tájon. Szamóca piroslott az út szélén, vadrózsák virágtányérjain fénylő bogarak lakmároztak. Harangvirágok egy csoportját lengette a szél, leperegtek róluk a vízcseppek.

Hamarosan megérkeztünk Zircre, ahol a Pintér-hegyi tanösvényt bemutató tábla mellett, egy másik információs táblán leltük meg a pecsétet. Itt kis tisztás fogadott minket padokkal és bányász emlékművel, a távolban pedig már látszott az apátság két tornya.

A kertekben pünkösdi rózsák illatoztak, és egy rádiómúzeum mellett is elhaladtunk. Az út az apátság mellett vezetett el, így közelről is megcsodálhattuk, majd pipacsokkal határos aszfaltos úton gyalogoltunk Nagyesztergár határáig, amiről egy hirtelen jobb kanyarral tértünk le. Az erdőbe érve virágoktól fehérlő bodzabokrok sorakoztak, melyeket szántóföldek és rétek váltottak. A terep egyre vendégmarasztalóbb lett, a sár néhol bokáig ért, tócsa ért tócsát. Jobb kéz felől magas téglafal maradványok sejlettek át a lombokon, elértük a ma már csak romjaiban létező Veimpusztát.

Dimbes-dombos irtásréten, margaréták és varfüvek közt vitt az út, majd elértük a Gaja-patakot, mely most haragosan sietős, barna vizű folyócskává változott. Nehézkesen, egy másik túracsoporttal együttműködve jutottunk át a túlpartra, ideiglenes hidat kreálva faágakból és kövekből.

Sárral borított bakancsokkal érkeztünk meg Bakonynánára, ahol egy kedves pihenőhely, pecsételőhely és ivókút várt minket. Lemostuk magunkról a sarat és jót ittunk a kútból, majd visszasétáltunk az autókhoz. A Hangulat presszóban is jó volt már a hangulat.

Reggel Bakonynánán, a Hangulat presszónál.

Pünkösdi rózsa hajlott ki az útra.

Buja bodzabokrok.

Megérkeztünk Borzavárra.

Irány a Pintér-hegy.

Mini sziklakert a jelzés körül.

Üde erdő.

Bányász emlékmű.

Zirc utcáin. Távolban az apátság tornyai.

Rádió múzeum.

Zirci apátság.

Úton.

Virágzik a szelídgesztenye.

Búzaföldek.

Bodzás úton.

Kissé nagy a sár.

Bokáig merültem.

Veimpuszta romjai.

Dombhát.

Margaréták, varfüvek.

Nehéz a továbbjutás.

Átkelés a Gaja-patakon.

A patak a hídról.

Megérkeztünk Bakonynánára.

Pihenőhely.

Bakonynána temploma.

2022. június