Már régóta vágytam ide, hogy megcsodálhassam a római kori romokat. A programajánlók szerint legalább két órát érdemes rászánni a nézelődésre, de mi busszal érkeztünk, ami bekorlátozta látogatásunk idejét, így csak röpke egy órát tölthettünk itt. Az ég felé törő oszlopok, a színes freskótöredékek, a díszkutak és a faragott sírkövek visszarepítettek minket az időben.
Gorsium-Herculia római kori város volt, melyet a középkorban Fövenynek neveztek. A '30-as években még szántóföld volt a helyén, felfedezése pedig egy véletlennek volt köszönhető. Egy beszakadt kút révén bukkantak rá a hatalmas, római kori császárváros maradványaira. A Régészeti Park Látogatóközpontjában használati tárgyakat, mint ékszereket, fibulákat, mécsestartókat, pénzérméket és egyéb szépségeket találunk, a Szabadtéri Parkban pedig az egykori város maradványait. Az ásatások során feltártak itt többek között palotát, lakomatermet, pincét, bazilikát, díszkutakat, lakóházakat, kikötőt, katonai barakkokat, sírköveket és temetőt is. A lista korántsem teljes, az egykori városnak csak töredékét sikerült felfedezni, van még egy csomó titok és felfedezni való a föld alatt!
Mivel a buszmenetrendhez kellett igazodnunk, végigrohantuk a területet, de így is megérte, legközelebb azért autóval érkezünk. A Gorsium Régészeti Park megközelíthető az M7-es autópályáról Szabadbattyán Gorsium lejárótól Tác – Káloz felé haladva a 63-as úton. Érdemes!
Források és részletesebb leírás a Régészeti Park honlapján, és a Turizmus Székesfehérvár oldalán.
A Látogatóközpont bejárata.
Temető, Kr. u. 4. század utolsó negyede - V. század eleje.
Lakóház, Kr. u. 4. század.
Az udvaron kialakított Herbárium hagymavirágai.
Villa Leporis, Kr. u. IV. század.
Ókeresztény közösségi ház oszlopainak maradványai a rekonstruált erődfal tövében.
A Szent Kerület (Area Sacra) épületei, Kr. u. II-III. század.
Érik a csipke.
A szomszédos, hatalmas fűzfán gyurgyalagok csapata gyülekezett. Hangjuk betöltötte a levegőt.
Oroszlán üldöz antilopot egy kőemléken.
Mitológiai jelenet.
Oszlopsor.
Kút.
Két díszkút, Kr. u. IV. század.
Decumanus Maximus, vagy főutca.
Az oszlopok kitartóan magasodnak az ég felé.
Libasor.
Lakóház freskótöredékei.
Palatium, vagyis palota, Kr. u. IV. század.
Vajon milyen lehetett a város fénykorában?
A romok másik szemszögből.
Lovaskatona - sírkőtöredék.
P. Aelius Respectus és családja sírköve.
Egy fejvesztett szobor.
Gyümölcskosarat tartó nő.
Oszloptöredék.
Díszített oszlopfő.
Színház a rekonstruált erődfalról nézve.
Kilátás napraforgó táblára.
Búcsúkép.
2018. július
