Már olyan kis távolságokat kellene megtenni autóval Budapestről, hogy folytathassuk a KDP-t, hogy néha célszerűbb a tömegközlekedést választani. Most így tettünk, és először vonattal Tatabányáig, onnan pedig busszal a Bakonycsernye-kisgyóni elágazásig utaztunk.

Először a Bodó-tanyát és kis tavát, majd a kisgyóni kulcsosházakat értük el, innen folytattuk utunkat Mecsértelep felé. Szántók mentén haladtunk, majd fenyőkkel vegyes cserjés erdőterületek következtek és átkeltünk a Gaja-patakon. Mecsértelepen a vegyesboltnál pecsétet szereztünk, ténykedésünket egy kíváncsi macska is szemmel tartotta. 

Óriási, elkerített, erdősítésre szánt területek mellett haladtunk tovább, majd egy alkalommal  át is kellett mászni a kerítésen. A sárga lombú fák alatt óriásira nőtt vadkenderek alkottak bokrokat, és amikor ismét szántók mellett haladtunk el, a zöldellő vetést kéklő bogyókkal teli kökénybokrok szegélyezték.

A szántók mentén még virított néhány virág. Margarétákból, szappanfüvekből és varádicsokból szedett, rögtönzött csokrocskával a kezemben mentem a többiek után. A Velegi úton, majd a Deák Ferenc utcán érkeztünk meg Mórra, ahol az Ezerjó utcai Bormúzeumnál beütöttük a pecsétet. Kicsit sétáltunk még a városközpontban, és a Budapestig meglepően sűrűn közlekedő buszon pihentük ki a kb 22 km-es túrát.

Bodó tanya.

Báránynézés Kisgyónnál.

Útonálló kecske.

Találkozás az OKT-val.

Vízcseppes pókhálók.

Fenyők mentén.

Mecsértelep és cicája.

Kerítés mellett.

Ökörfarkkóró.

Vadkender.

Szántó Mór előtt.

Kéklő kökény.

Bálák.

Őszi csokor.

Beérkeztünk Mórra.

Lamberg-kastély.

A Posta épülete.

Az Ezerjó utca pincéi és a Bormúzeum.

2022. október