Az utolsó szakasz lejárása kicsit érdekesen alakult. A csapat több részre bomolva, több időpontban és más-más bontásban tett meg a 24 km-es távot, ráadásul az özönvízszerű eső is bonyolította a helyzetet. Mi a május folyamán, két etapban (Tarján-Héreg-Pusztamarót és Héreg-Pusztamarót-Lábatlan) gyűrtük le, így láthattuk, hogyan változik a táj tavaszi, medvehagyma illatúból kora nyári vadvirágosra.
A tömegközlekedés most is nagyon jól bevált, könnyedén értük el Tarjánt. Ezúttal volt idő kényelmesen pecsétet szerezni a Fekete Kő vendéglőnél, akinek nem lett meg múltkor, az most bepótolta. Sőt, a katolikus templomban a Szent Jakab Zarándokút pecsétje is begyűjthető, ha valaki gyűjti a különlegességeket. Körbejártuk a templomot és szépen karbantartott parkját, itt találhatjuk meg a sváb ősök betelepítésének emlékművét.
A szépen felújított sváb porták menték indultunk neki az útnak, és a Lovászi-hegy irányában, szántóföldek között bandukolva hagytuk el a falut. A reggeli eső még látszott a fűszálakon, és ragadós sárral kellett megküzdenünk minden lépésnél. A távoli dombokat elnyelték a gomolygó ködfelhők, és reménykedtünk, hogy nem lesz részünk egy jó kis zuhéban.
Megérkeztünk Héregre, ahol a falu két temploma mellett érdemes megcsodálni a szépen felújított porták sorát és a Tájházat. A Fő út végén hagytuk el a települést, hogy felkapaszkodjunk a Gerecse ormaira. Zöldellt az erdő, és a lombok alatt sorra bukkantak fel az évszak növénykülönlegességeinek számító orchideák, többek között a vitézkosborok és a madársisakok. A Mátyás király vadászatainak emlékét őrző Királykútnál pihenőt tartottunk. A kút előtt elterülő réten egy fehér virágfelhőbe öltözött fácska állt, a fűben és az erdősáv mentén egy kirándulócsoport kutatott tavaszi gombák után, melyeket aztán a forrásnál lévő asztalokon terítettek szét, és szakértettek meg.
A pihenő után még jött némi emelkedő, de a Kajmát-tetőnél kellemes volt a terep. Szépen zöldellő tölgyek és bükkök közül bújt ki bal kéz felől a Gerecse TV-tornya. Ereszkedni kezdtünk, és a murvásra váltó út mentén, a fák közt fehéren virító medvehagyma mezőt találtunk. A kis virágernyők ezrei csak úgy ontották magukból a fokhagyma szagot.
A Kis-Gerecse lábánál a Piros találkozott az Országos Kéktúra útvonalával, és nemsokára elértük Pusztamarótot, ahol Kovács György restaurátorművész 2003-ban készült alkotása állít emléket a magyar és török seregek nagyszámú áldozatokkal járó összecsapásának. Az illatosan hajlongó orgonabokrok mögött régi temető sírhantjai bújtak meg. Innen pár lépésre, egy fa törzsén pedig ott volt a pecsét, így beütöttük az újabb lenyomatot. Pusztamarótra autó érkezett elénk, de a köves, vízmosta út feladta a leckét a lefelé haladásban.
Szóba került, hogy a túra utolsó szakaszát Lábatlanból indítjuk, és Pusztamaróton fejezzük be, ám ez a köves, ráadásul emelkedő út elkedvtelenített minket. Így a május végi túrát végül Héregről indítottuk, innen a már ismert útszakaszt bejárva jutottunk el Pusztamarótig.
Eddigre az orchideák elvirágoztak, Királykútnál a kora nyár virágszőnyege fogadott minket boglárkákkal és ezernyi fűfélével. A medvehagymavirágok sem voltak már sehol, ám javában illatoztak az akácfák és a bodzabokrok, majd lépten-nyomon rózsaszín és fehér virágokkal tarkított csipkebokor ágak hajoltak be az útra.
Az utolsó szakasz csak kisebb emelkedőkkel tarkított, így élveztük a tájat és a Végül a távolban megjelent a Duna kék szalagja, így már tudtuk, nem vagyunk messze a végállomástól. A Lábatlanhoz tartozó Piszkére az Öreghegy dűlő csúszós murvával fedett lejtőjén érkeztünk meg, és a Lábatlant bemutató információs táblára kihelyezett pecséttel beütöttük az utolsó lenyomatot.
Busszal utaztunk Tatára, majd onnan vonattal Budapestre, és ezzel újabb kaland tért véget. Ám mindig vannak új célok. Szép tájakból és túraútvonalakból pedig akad még bőven Magyarországon.
Tarján katolikus temploma.
A sváb ősök betelepítésének emlékműve.
Szép porták.
Borongós időben.
A korábbi eső nyomai. Szerencsére végül nem áztunk el aznap.
Felhők nyaldossák a dombokat.
Gerecse Natúrpark bejárata.
Héreg református temploma.
Tájház.
Katolikus templom és emlékpark.
Virágzó fa Király-kútnál.
A szépen kiépített Királykút forrás.
Üde erdő.
Májusi virágcsokor.
Medvehagyma mező.
Találkozás az OKT útvonalával a Kis-Gerecsénél.
Kék és piros.
Pusztamarót az emlékművel.
Ismét Héregen.
A fácska már elvirágzott Királykútnál.
Bogárszerelem.
Pusztamarót az emlékművel és a régi temető sírjaival.
Útirányok.
Közelítünk Lábatlanhoz.
Zöldellő rétek.
A kora nyár virágai.
Lakoma.
Vadrózsa.
Ganajtúró bogarak serénykednek.
Öreg tölgy.
Gyászcincér.
Gerecsei táj.
Akácos.
A kéklő Duna.
Virágzik a bodza.
Az Öreghegy dűlő.
Lábatlanon.
Szobrok.
Az utolsó pecsételőhely.
2023. május
