Lassan a Bakonyban is megvan az összes pecsét, már csak kisebb, egy nap alatt is bejárható szakaszok maradtak. Ilyen a 8. számú túra Németbánya - Bakonybél szakasza is, amit tavaly időhiány miatt nem tudtunk befejezi. Most erre is sor került, miközben a gyönyörű zöld erdőben jártunk.
A túrát Németbányán pecsétszerzéssel kezdtük, ebben az eldugott és bájos faluban, komor, esős időben. Ennek ellenére a kertek színekben pompáztak, nyíltak a gyümölcsfák rózsaszín és fehér virágai, az aranyvessző pedig sárgállott. Ahogy elhagytuk a falut, az üde zöld erdő friss levelein nagy vízcseppek gördültek le. Eddig csak szemerkélt az eső, de most bizony előkerültek az esőkabátok, gyorsan készültek a fotók is. Mert téma azért akadt. Az avarból bükkfa magoncok törtek elő, páfrányok összetekeredett hajtásai hajoltak föléjük, az erdei holdviolák lilába borították az ösvény széleit, a medvehagyma pedig tömegesen bontotta fehér virágát, hagymaillatba burkolva a tájat. Egy kis patakmeder alját teljesen benőtte, így víz helyett itt medvehagyma folyt.
Hamarosan megérkeztünk Bakonybélbe. Az eső kitartóan szurkálta a kabátjainkat, így a Vadszőlő Szálló és Étteremben történt pecsétszerzés után betértünk a szépen felújított, barokk római katolikus templomba. Mellette áll a bencés Szent Mauríciusz monostor, melynek parkja 1834 óta arborétumként működik. A Zarándokudvaron ajándékbolt, fűszerkert és fedett terasz várt padokkal, de már záróra után jártunk, így nem tolongtak a látogatók.
A faluban érdemes felkeresni még a Tájházat, a Bakonyi Erdők Házát és a Pannon Csillagdát is, mely utóbbi egyedülálló az országban legkorszerűbb digitális planetáriumával és különleges programjaival. A falutól nem messze, a Borostyán-kútnál áll a Szentkút-kápolna. A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község a két szent legendájának tiszteletéül emelte a kápolnát 1826-ban, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával. A forrás vizét 1996-ban helyi összefogással tavacskává duzzasztották, melyben gyönyörűen tükröződik a kápolna alakja.
A túra végeztével még szerettünk volna némi időt a Bakonyban tölteni, így ellátogattunk Csesznek várához is. A felújított, látogatóközponttal bővített középkori erődítményt az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban emelték. A 16-17. század fordulóján a várat a gróf Cseszneky család birtokolja, jóval később földrengés és tűzvész pusztította el. Diákként jártam már egyszer a várban, jó volt most újra a falak közt kóborolni és lenézni a virágzó fákkal tarkított, tavaszi tájra. Csak az a fránya eső ne esett volna!
Forrás: bakonybel.hu
Németbánya címere.
Tavaszi színek a kertekben.
Zöld erdőben jártam.
Kövér vízcseppek.
Kónya vicsorgó.
Bükkfa magonc.
Csillagvirág.
Tavaszi veselke.
Gyertyán üde lombja.
Fakitermelés.
Medvehagyma virágja és a Medvehagyma-folyó.
Erdei holdviola.
Bakonybéli álomotthon.
Kitartóan esett az eső.
A monostor látogatóközpontjának bejáratánál.
A római katolikus templom és a szent Mauríciusz monostor épülete.
Templombelső.
A monostor bejárata.
Részlet az arborétumból.
Pannon Csillagda.
A Szentkút-kápolna.
Csesznek - buszmegálló életbölcsességekkel.
Csesznek vára.
Torony maradványa.
Várfalak.
Lezárt terület.
Kilátás.
Csesznek tavasszal.
2019. április
