Felhők tarkították az eget reggel, mikor elindultunk Eplény főutcáján. Bekanyarodtunk az erdő felé, ahol ismét megcsapott minket a medvehagyma virágok illata. Az út fokozatosan emelkedett, előbb a Mohos-követ, majd a Papod-hegyet gyűrtük le, utóbbihoz bizarr sziklaformák közt kapaszkodtunk fel. Az erdőalkotó fák közt virágzó gyümölcsfák fehérlettek, körte -és cseresznyevirágok hullatták szirmaikat. Az aljnövényzetben hunyorok és boroszlánok bújtak meg.
A Papod 644 méteres csúcsán a vitéz Bertalan Árpádról, a magyar ejtőernyős vadász fegyvernem megalapítójáról elnevezett kilátó magasodott. Tetejéről elláttunk egészen a Balatonig, felsorakoztak a tanúhegyek, az ég felé törtek a Kab-hegy adótornyai, feltűntek Zirc apátságának tornyai és látszott Lókút temploma. Sárgálló repcetáblákon kúsztak végig a felhők árnyékai, és erős szél borzolta a fák leveleit. Pihenőt tartottunk a kilátó melletti padokon, majd tovább bandukoltunk a Borzás-hegy irányába Hárskútig.
Ekkorra nagyon beborult az ég és szemerkélt az eső. A pecsétet már megszereztük egy korábbi alkalommal, így azzal nem kellett bajlódni. Következő alkalommal Téstől, merőben más tájakon indultunk útnak Várpalota irányába.
Pitypangok az út szélén.
Eplényben.
Valaki anno elvesztette a fejét.
Boroszlán.
Körtevirágok.
Cseresznye.
Egy éppen nem emelkedős szakaszon.
Hunyor.
Idillikus erdő.
Medvehagyma tenger.
Sziklaformák.
Hársfák.
A vitéz Bertalan Árpád-kilátó.
Fecskefarkú lepke vitorlázott a cserjék közt.
A Kab-hegy adótornyai.
A Balaton-felvidék tanúhegyeinek sora.
A Balaton víztükre.
Táj repcével.
Lókút temploma.
Beborult.
Visszatekintés a Papodra és a vitéz Bertalan Árpád-kilátóra.
Megérkeztünk Hárskútra.
Hárskút utcáján.
A pecsétet rejtő lepukkant söröző.
Cseresznyeág integet.
2022. május
