A Pécs, avagy a római kori Sopianae városából a IV. századból fennmaradt, részben ókeresztény északi temetőjének egy része 2000 óta az UNESCO Világörökség része. A festett, belül bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, kőből és téglából emelt sírkamrák és temetőépületek közül többek között az ún. hétkaréjos épületet, azaz Cella Septichorát, a Péter-Pál sírkamrát és a Korsós sírkamrát a Cella Septichora Látogatóközpontban láthatjuk. Az Ókeresztény Mauzóleum a Szent István tér alsó részén, két további helyszín az Apáca utcában, a 8. és 14. szám alatt lévő házak udvarán található.
A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét. A temetkezési helyek legkülönlegesebb példái a tehetősebb családok által készíttetett, fentebb említett kétszintes sírépítmények, melyek föld alatti része a kripta a benne elhelyezett téglasírokkal vagy szarkofágokkal. A sírkamrák fölé kápolnát építtettek, ahol a család tagjai szertartás keretén belül emlékezhettek meg az elhunytról.
Az ókeresztény temető legfontosabb elemei
Az I. számú, vagy Péter-Pál sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok ábrázolását és a Jézus jelenlétét szimbolizáló krisztogramot (Krisztus-monogramot) láthatjuk. A sírkamra belső felületén a bibliai jelenetek mellett a gazdag ornamentikában is gyönyörködhetünk.
A II. számú, vagy Korsós sírkamra északi falában egy kis fülke található, benne egy korsó és egy pohár ábrázolásával. A falon festett geometrikus, növényi és rácsos motívumok láthatóak.
A Cella Septichora az ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épülete, a Látogatóközpont névadója. Nevét a hét apszisáról kapta.
Az Ókeresztény Mauzóleum kétszintes épülete egy támpillérekkel megerősített kápolnából és egy földfelszín alatti kriptából áll. A fennmaradt freskók közül figyelemreméltó Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, és egy életfa motívum is.
Források:
Fotógaléria:
2013, 2022.
