Šibeniken nyaralásunk végén suhantunk át. A parti sétányról egyenesen a világörökség részét képező Szent Jakab székesegyház felé vettük az irányt. A kis utcácskák itt csendesek voltak, köszönhetően a hőségnek és az ebédidőnek. A kapualjak feliratai múzeumokba és egy tengeri akváriumba invitáltak, sajnos ezekre nem jutott idő. A székesegyház már messziről látszott. Állványzatán fóliát lebegtetett a szél, épp restaurálták az épületet.

A székesegyház a velencei késő gótika és a reneszánsz jegyeit viseli magán. A templom építészeti érdekessége, hogy nem találunk benne sem téglát, sem vas alkatrészt. Anyaga korculai, braci, rabi és krki kő és márvány, a dongaboltozat is tartóhoronyba csúsztatott nagy kőlapokból kerekedik. A gótikus oldalsó főkapu, vagy Oroszlános kapu két oroszlán hordozta oszlopán Ádám és Éva képmása található. A főkaput két oldalról a tizenkét apostol szobra díszíti, középen Krisztussal. A szentély felőli külső falon a reneszánsz fülkécskék alatt 72 kőfej sorakozik. A monda szerint a templomépítéshez adakozó polgárok képmásai. A templom legművészibb része a lóhere alaprajzú keresztelőkápolna, alatta a keresztelőmedencével, melyet három angyalka tart.

Források:

Útitárs - Horvátország. Panemex Kft., Budapest, 2004.

Cartographia - Horvátország. Utazás, szállás, térképek. Cartographia, Budapest, 2002.

Képgaléria:

2016. augusztus