Egy verőfényes, november eleji délutánon fotóztam a Fertő partján. Kivételesen nem fújt a szél. A strand területén hattyúk tollászkodtak komótosan, tükörképük tisztán látszott a nyugodt vízen. A kék égen sirályok cikáztak, majd egy csapat kormorán vonult el. A nád sárgásan izzott a napfényben, pelyhes tollbugái kiviláglottak a szárak közül. A sűrűben madarak csipogtak, de nem lehetett látni őket. A mólók felé indultunk és belénk hasított a nyáron leégett cölöpházak hiánya. Helyüket szenes csonkok és a vízen úszó törmelék jelezte. A megmaradtak mereven néztek a nádas felé, még emlékezve a történtekre.

Fertőrákosról Balfnak vettük az irányt, a színekben tündöklő szőlődombok közül visszanéztünk a Fertő nádasaira és a háttérben kéklő vízre.

Szokatlanul szélcsendes idő volt.

Fiatal hattyú szunyókál a nyugodt vízen.

Tollászkodás.

Hattyútoll.

Pózváltás.

Négy kormorán.

Sirály.

Nádbugák.

Csendes part.

Fertő minimál.

Nádi absztrakt.

Pihék.

Mementó.

Balfi táj a Fertővel.

Szőlősorok.

2017. november