Reggel korán keltünk, hogy az előző napi fényekre vadásszunk, melyek úgy elvarázsoltak minket az idefelé utazás közben, de a narancsos színben úszó, szikrázó táj helyett csupán egyhangú szürkeség és némi köd fogadott.

Az előző napi túrát Hévízről kiindulva folytattuk. Erős szél és szemerkélő eső próbált minket hátráltatni, de amikor kicsit előbújt a nap és kékülni kezdett az ég, jobb kedvre derültünk annak ellenére, hogy a szél kitartott.

Az egregyi szőlők felé bandukoltunk. A pincék már zárva voltak, csak egy kapualjban árultak mézet, bort és diót. A csupasz tőkék mögül azonban csodás kilátás tárult Cserszegtomaj felé. Az Árpád-kori Szent Magdolna templom és körbezárt temetője csendes volt, csak néhányan látogatták meg a sírokat ezen a napon. Harkály kopácsolt az egyik fán és a sírok közül egy kövér, vörös cica bújt elő, majd sóvárogva nézett ránk némi ennivaló reményében.

Elhagytuk a szőlőhegyet és egy erdős szakasz következett. A kopasz fákon már csak néhány levél dacolt a széllel, a csipkebogyók és kecskerágók utolsó színfoltokként tartottak ki. A tócsákon átlátszó jégpáncél redői feszültek, alattuk hibernált tölgylevelek lapultak.

A Gyöngyös-patak völgyében kőfallal körülvett, régi zsidó temető mellett haladtunk el és egy fehér kőkeresztnél jobbra tartva kiértünk a karmacsi útra. Hamarosan elértük a Gyöngyösi csárdát, melynek épületei még 1728-ból maradtak ránk. Ma is üzemel, kicsit be is tértünk melegedni. A csárda mellett viharvert szomorúfüzek álltak, csüngő ágainak sűrűjébe néha belecsapott a szél. A fa árnyékában áll a két rezi betyár, Vak Illés és Kökes Pista sírja.

Egy kis emelkedő után ismét szőlők és víkendházak közé értünk, ahonnan ráláttunk az alattunk elterülő Karmacs falura. Hamarosan beértünk Rezibe. Az út mentén több kőkereszt állt. Egy kéklő kökénybokorról csemegéztünk kicsit és célba vettük a kocsmát, ahol pecsétet szereztünk.

Hazafelé mű-dinoszauruszokra lettünk figyelmesek a Rezi Dínó és Kalandparkban, megálltunk egy fotó erejéig és irány Budapest. Alkonyi fényekben láttuk a kéklő Balatont és a didergő hegyeket és hamarosan ránk sötétedett.

Reggeli kilátás Balatonedericsen.

Kakas az egregyi pincesoron.

Pince.

Intelem.

A temető egy sírja kecskerágó bokorral.

A Szent Magdolna templom.

Útjelző.

Jéghártya.

Fennakadás.

Kecskerágó.

Erdőszél aranyvessző kórókkal.

Régi zsidó temető.

A Gyöngyösi Betyár Csárda.

Betyársírok.

Szőlőhegy tehenekkel.

Kilátás Karmacsra.

Vízcseppek.

Kőkeresztek Reziben.

Kéklő kökény.

Szabadtéri kiállítás.

Dínomdánom a Rezi Dínóparkban.

Elsuhantunk a Szent György-hegy mellett.

Viszlát, Balaton!

2017. december