Tokaj-Hegyalja az egyedülálló klimatikus és környezeti hatásoknak köszönhetően vált nagy múltú  történelmi borvidékké és egyben a szőlészeti-borászati hagyományok szülőföldjévé. A kultúrtáj Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedik el, jelképe és egyik központja Tokaj városa.

A vulkanikus talajnak és a vizes élőhelyeknek köszönhetően ezen a területen különleges mikroklíma alakult itt ki, mely kedvez a Botrytis cinera nevű nemespenész megtelepedésének. Ez a penészfajta teszi lehetővé a szőlőszemek aszúsodását.  A környékbeli erdők tölgyfái is hozzájárultak a csoda kialakulásához, mivel a tölgyfahordókban érlelt boroknak meghatározó aromája van. Nem véletlen, hogy a tokaji bort XIV. Lajos szállóigévé vált "Vinum Regnum, Rex Vinorum" - a királyok bora, a borok királya - elnevezéssel illette, Kölcsey Ferenc pedig a Himnuszban említi:

Értünk Kunság mezein

Ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlővesszein

Nektárt csepegtettél.

A történelmi borvidék egy részével először Sátoraljaújhelyen ismerkedtem meg, amikor a Zsólyomkai és az Ungvári pincesort látogattuk meg borfesztivál idején. Mostanság azonban az Országos Kéktúra kapcsán jártam erre többször is, így készítettem fotókat Tokaj, Abaújszolnok, Erdőbénye, Erdőhorváti, Tállya pincéiről és a Megyer-hegyi tengerszem felé vezető utat szegélyező szőlősorokról.

Forrás: Tokaj-Hegyalja a vilagorokseg.hu-n

Képgaléria:

2018-2019.