Májusban folytattam a futást, de már csak kétnaponta, később sajnos már csak ritkábban indultam neki. A hónap első felében a forgalom még nem durvult be annyira, hogy nagyon rossz legyen a levegő, így viszonylag büntetlenül tudtam szaladgálni a Váci vagy a Dózsa György út mentén. A bázis továbbra is Lőportárdűlő volt, innen indultam és ide érkeztem vissza egy-egy portya során. Ebben a hónapban elsősorban Újlipótváros utcáival ismerkedtem, de a korábban már fotózott témákat sem hanyagoltam el, hiszen a jó idő megérkeztével kivirult és kivirágzott minden, így újra megérte készíteni egy-egy fotót a Duna-partról vagy Angyalföld érdekességeiről. A hónap közepén javarészt feloldották a járványügyi korlátozásokat, így szabadabban lehetett mozogni. Ekkor kezdtem el újra a Margitszigeten futni. Jó volt látni a pesti oldal házait, melyek között korábban sokat szaladgáltam. A hónap végén a Nagykörút már a járvány előtti időszakra hasonlított, a Szent István parkban és a kávézók, cukrászdák kerthelyiségeiben szerényebb számban, de vidáman múlatták az időt az emberek.
A fotók most is inkább impressziókat, épületrészleteket, titkos kerteket vagy zöldellő erkélyeket mutatnak be, telefonos minőségben. Szó szerint mindegyik egy futó pillanat!
Mivel is kezdhetném a május elsejei futást? Hát az Apály utcai Munka és Béke című domborművel! Innen futottam tovább a Váci út mentén (május 1.).
A Visegrádi utca elérésével már Újlipótváros utcáit tapostam, melyet néhol a júdásfa lehullott virágai színesítettek (május 1.).
A Budapesti Elektromos Művek Zrt. épületének homlokzata. A vállalatot az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapították több, mint egy évszázada. A világháborúkat és rendszerváltozásokat is átvészelve, még ma is ugyanúgy a fogyasztók elektromos ellátásával foglalkozik, mint egykor (május 3.).
Az épület oldala. Háttérben a Dózsa úti egykori Népszálló négyemeletes épülete, mely szecessziós stílusban épült. A háborúk során hadikórháznak használták, de volt laktanya, majd az 1980-as évekig munkásszálló is. Jelenleg a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) által üzemeltetett hajléktalanszálló (május 1.).
Irodaház üvegablakai vetítenek sejtelmes hullámokat egy ház csupasz falára a Visegrádi utcában (május 1.).
Napfoltocskákkal tarkított lakóház a Visegrádi utcában (május 1.).
A Visegrádi Utcai Szakrendelő épületének domborművei. Az első a Röntgen, míg a másik az Alig utcai oldalon díszíti az épületet (május 1. és 3.).
Egy titkos kert a Csanády utcában (május 2.).
Római katonák esti fényben, Csanády utca (május 2.).
A Szent István tér lezárt játszótere (május 2.).
A Bauhaus stílusú Dunapark lakóházak felirata (május 2). A luxusbérház-együttes koruk legmodernebbnek tartott épületi voltak. A Budapest100 rendezvény során az egyik épületet be is jártam, további képek itt.
A Carl Lutz rakpart forgalom nélkül (május 2.)
A Pozsonyi úti református templom (május 2.)
Váci úti piros sapkások. (május 3.).
Egy minikert nőtt ki a betonból egy építkezési terület közelében a Visegrádi utcában. (május 3.).
Amikor már több helyen láttam virágzó vadrózsákat az utcákon, elhatároztam, hogy fotózok néhányat. Ez a helyzet a pipacsokkal is. Így jutottam el a Reitter Ferenc utca vadrózsabokraitól a Béke tér virágzó cserjéiig, majd a Jász utca virágos kőrisfái mentén a Róbert Károly út járdaszéli pipacsaiig, melyek eldobált cigicsikkek között virítottak (május 5.).
Varga Tamás: Őshajó című alkotása 2001 óta áll a Béke téren (május 5.).
A Duna-part még mindig kedvenc, ha látni akarom a kék hullámokat, mindig a Vizafogó felé visz a lábam. Most épp a Turbina utca és annak gyárépülete irányából futottam a partra (május 7.).
A Turbina utca Váci út felőli részén áll Gálhidy Péter szobrászművész Turbinalevél című alkotása, mely a Láng Gépgyár által előállított termékekre emlékezik. A Turbina utca meghosszabbítása a furcsa nevű Dagálysétány utca, mely csinosan lekövezve, parkosítva, sejtelmes, kavicsszerű formákkal, vegyjelekkel(?!) és padokkal várja a sétálókat, futókat. A háttérben a Duna Aréna épülete kéklik. Én meg közben cipőt váltottam, a lassan 7-8 km-ekre dagadó távokat megfelelő cipőben jó csak legyűrni (május 7. és 17.).
A Duna Aréna lila virágözönben (május 7.).
Májusi Duna-part (május 7.).
A Duna Aréna kicsit más szemszögből (május 7.).
Mindig jólesik egy kis biztatás, még ha csak a Váci út egy reklámja is (május 7.).
A Róbert Károly körút páros oldalán a panelek közt parkosított, színes játszóterek bújnak meg, néhol egy-egy szobor és emléktábla állít meg egy pillanatra, míg a lépcsőházakban múltidéző fotók lapulnak (május 7.).
Egy a kellemes játszóterek közül (május 7.).
Angyalokkal díszített lakóház őrzi a régi Angyalföld emlékét a Frangepán utcában (május 7.).
Tarka virágtenger a Vizafogói lakótelepen (május 9.).
Az 1914-16 között, Mezey Sándor tervei alapján épült Sóház a Váci út 3. szám alatt. Az épület megrendelője a Magyar Királyi Államvasutak volt. A homlokzat a német Jugendstil jegyeit hordozza. (május 11.).
Veres Kálmán Pegazusa a Westend pláza oldalán (május 11.).
A Westend pláza tetőszerkezete (május 11.).
"Rózsafüzér" alatt fut a villamos a Lehel téren (május 13.).
Amikor a kerület határait súroltam. Nyugati Pályaudvar a körútról (május 13.).
A Nyugati pályaudvar sokat látott falainak egy részlete (május 13.).
Nyugati tér 4. (május 13.).
Falfestményből van bőven a belvárosban, ez itt a Kádár utcát díszíti (május 13.).
A Hegedűs Gyula utca 15. számú épület gyönyörű kapuja. Falán emléktábla, miszerint itt élt és alkotott Romhányi József író, költő, műfordító (május 13.).
A nemzetszocializmus áldozatainak emlékét az aszfaltba süllyesztett ún. botlatókövek őrzik városszerte, mint például a Hegedűs Gyula utca 12., 37. vagy a Kresz Géza utca 18. előtt. Az emlékező macskaköveknek is nevezett emléktáblákat Gunter Demnig német szobrászművész alkotta meg. Magyarországon ilyet először 2007-ben helyeztek el a Ráday utca 5. szám előtt. (május 13., 15. és 29.).
Lakóház, Hegedűs Gyula utca 40. Itt élt és alkotott Arató László festőművész, Angyalföld megörökítője (május 13.).
Ma elfutottam a Szent István körútig, ahol kicsit magányosan állt a Vígszínház épülete (május 15).
Az egykori Phönix biztosító székháza a Pannónia utcában. A bérházat két testvér, Jónás Dávid (1871-1951) és Jónás Zsigmond (1879-1936) tervezte (május 15).
Egy mini oázis a Pannónia utcában. A képen nem látszik a ház érdekessége, hogy házszám tábláján az utca korábbi neve, a Rajk László utca szerepel (május 15).
Egy kis hajó szeli a kőóceánt (május 15).
Dombormű a Felka utcában (május 15).
A Vizafogó lakótelepen igazán rózsás a hangulat (május 17).
Végre újra a zsályáktól lila, virágillatú Margitszigeten! Jó volt látni a korábbi futásaim helyszínét a pesti oldalon és a kavicsos partszakaszt az Árpád-híd tövében. A szigeten persze nem maradhatott ki a Japánkert, csodaszép! (május 21.).
Hideg-borongós nap után ismét a sziget felé vettem az irányt. Felhők jöttek-mentek és az alkonyi fényben a Duna-parti házak csak úgy ragyogtak! A hajóforgalom hiánya miatt szokatlan látványt nyújtott a házak tükröződése a vízen. Futás után pihenésképpen lementem a teljesen üres partra bámulni a kavicsokat (május 25.).
A körút környéke lassan benépesedett (május 29.).
A Pozsonyi út 32. szám alatt élt és alkotott Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész (május 29.).
Esteledik a Szent István parkban (május 29.).
A park, tele rózsákkal (május 29.).
Rózsaválogatás (május 29.).
A Radnóti Miklós Művelődési Központ, avagy RaM Colosseum játszótere (május 29.).
Díszes épület a Tisza utca 11. szám alatt (május 29.).
Források:
Budapest100 oldala, rengeteg információval
Cikk az új Dagálysétány utcáról
Leírás az Őshajó szoborról a Köztérképen
Kővé vált mesehősök Budapesten - Szeretlek Magyarország
Emléktáblák a XIII. kerületben - Wikipédia
2020. május
