Szemesnek áll a világ
2020. október 20. írta: katabakancs

Szemesnek áll a világ

img_4785.jpgHa a felső szomszéd lakásfelújításba kezd, miközben te a szabadságodat töltenéd otthon, kell egy kis türelem. Amikor viszont már a harmadik nap fúrják a falakat reggeltől estig, az ember menekülne. Így kapva kaptunk az alkalmon, amikor lehetőség nyílt két napot a Balatonnál töltenünk. Ilyen gyorsan még nem csomagoltunk össze. Kocsiba pattantunk, és kora délután megérkeztünk Balatonszemesre. A Kőröshegyi völgyhíd után hajtottunk le, és ahogy a part menti nyaralót kerestük, a szemem végig a tavat pásztázta.

Amire nem vágytunk: emberek, emberek és emberek, a strandon honfoglalás két törölköző közötti "foghíjtelken", kiabáló mozgóárusok. Amire vágytunk: csend és vízpart. Szerencsénkre megkaptuk. Mivel augusztus utolsó napjaiban jártunk, üres strand várt minket, csupán néhány családdal osztoztunk a szabadstrand csücskén, ahol tábort vertünk.

A csendnek köszönhetően a vízi madarak nagy számban képviseltették magukat. A stégeken szerkők és sirályok csapatai gyűltek össze egy kis pletykálásra, seregélyek csapata verte fel a nádast, és kócsagok, hattyúk, vöcskök, kacsák halásztak a sekély vízben, mely olyan tiszta volt, hogy leláthattunk a tófenékre. Igaz, ez nem nehéz feladat, ha a víz néhol csak 50 centi mély. Az iszapban, a hínárok gyökerei közt megannyi sárga színű kagyló lapult, jócskán visszaszorítva a korábban megszokott tavikagylókat.

A madárvilág megfigyelése hajnalban még érdekesebb volt. Már napkelte előtt kimentem a partra, hogy megfigyelhessem a halászó kócsagokat. A stégen most is gyülekeztek a szerkők, és vöcsökpár úszott el a szürkés-narancsos vízben. Barázdabillegető kortyolt a vízből a nádas kövei közt és már hallatszott a sirályok rikácsolása, amint le-lecsaptak a halakra.

A strandolás mellett akadt idő nézelődésre is. Sétáltunk a kikötőben és a platános utcácskákon, és este betértünk Csapody Balázs nemzetközi hírű éttermébe, a Kistücsökbe. Balatonszemes ad otthont többek között a Bujtor István Filmfesztiválnak, a Latinovits Zoltán Emlékmúzeumnak, vagy a Postamúzeumnak, mely egy egykor istállónak épült barokk műemlék épületben foglal helyet immáron 1962 óta. A parkosított udvaron lábaspajta található, melyben fogatolt- és gépjárművek sorakoznak, valamint egy mozgópostakocsi áll. Szemben a pajtával áll a hírközlési emlékmű, Trischler Ferenc szobrászművész alkotása, mely azoknak az postásoknak, távközlési és műsorszórási dolgozóknak állít emléket, akik szolgálatteljesítés közben hunytak el. Az épületben a postai szállítás történetével ismerkedhetünk a 15. századtól a közelmúltig számos eredeti és modellezett jármű, egyenruhába öltöztetett bábu, megannyi fotó és egyéb dokumentum segítségével.

Aki inkább az erdő csendjét kedveli, annak érdemes felkeresnie a közelben található két romot. Míg a rádpusztai Gasztro Élménybirtokon nádfedeles csárda, lovasbemutató és sok-sok program gondoskodik a kikapcsolódásról, a tőle nem messze található Árpád-kori templom romja maga a megtestesült csend. A fák gyűrűjében megbúvó romra egy fatábla hívja fel a figyelmet. Az ismertető szöveget kinyomtatott papírokon találjuk a kerítésen egy kő alatt, mi szerint az egykori puszta a Rád nemzetség ősi fészke volt. A XIII. századi, késő román kori templomot faragott homokkőből és téglából építették. Körülötte régi sírok találhatóak. Régészeti feltárására 1969-ben került sor. Időnként zenei kamaraestet tartanak benne.

A másik rom felkereséséhez egy kisebb túra is társul. Kereki község szélén, a Levelesi erdő meredek oldalán áll a kereki vár, más néven Kupavár vagy katonavár. A szakirodalom Fejérkő néven tartja számon, ugyanis a XIV. század körül téglából és homokkőből épült vár egykor fehérre lehetett vakolva. Első okleveles említése 1336-ból ismert. 1543-ban a katonák felrobbantották, nehogy a gyorsan közeledő török seregek kezére kerüljön.

Az itt töltött idő hamar elszállt, ahogy az augusztus is. A Balaton egy utolsó, giccses naplementével jutalmazott minket a hazaindulás előtt.

Pontosan ez az, amire vágytunk.

img_20200828_093615.jpg

Reggeli madártalálka. Háttérben a Tihanyi-félsziget.

img_4673.jpg

Vöcsökpár.

img_4664.jpg

Kócsag keresgél reggeli után.

img_4692.jpg

Szinkronúszás, haladó szint.

img_4708.jpg

Kikötő.

img_4759.jpg

A kikötő lakói.

img_4761.jpg

Megannyi kagyló csüng a kövekről.

img_4749.jpg

Ezek a sárga kagylók nagy számban fordultak elő a sekély part menti vízben.

img_20200827_175124.jpg

Gyerekdagonyázó sirályokkal.

img_4732.jpg

Seregélyek robbantak ki a nádasból és hosszú percekig köröztek a házak felett.

img_4788.jpg

Találkozások.

img_4785.jpg

Délutáni pletyka szerkő módra.

img_4799.jpg

Balatoni hangulat hattyúkkal.

img_4825.jpg

Csillámlás, Badacsony.

img_4809.jpg

Csucsor a parton.

img_4830.jpg

Keserűfű.

img_4831.jpg

Platános utca.

img_20200829_104344.jpg

A híres Kistücsök.

img_20200829_113900.jpg

A Postamúzeum az utcára kihelyezett betontömbön álló postakocsival csalogatja be a látogatókat. Az épülettől jobbra áll a hírközlési emlékmű, balra a lábaspajta, mely a járműveknek ad otthont.

img_20200829_105513.jpgimg_20200829_110851.jpgimg_20200829_105410.jpgimg_20200829_105830.jpgimg_20200829_110902.jpg

 

img_20200829_105737.jpgimg_20200829_105606.jpg

Megoldás élő állat szállítására.

img_20200829_111419.jpg

Csonka-féle kísérleti autómobil 1900-ból.

img_20200829_112243.jpg

A Bujtor István Filmfesztivál a színművész szellemi örökségének állít emléket, emellett a filmes alkotók és alkotóközösségek szakmai fóruma.

img_20200829_115143.jpg

Elsőre hajónak tűnik, pedig nem az. Lakópark a Balaton partján.

img_20200829_184915.jpg

A Kőröshegyi völgyhíd.

img_20200828_101854.jpg

Az eldugott Árpád-kori templomromot jelző tábla.

img_20200828_094822.jpg

A rom leírását a kő alatt találjuk.

img_20200828_095756.jpg

Régi temető.

img_4764.jpg

A templomrom reggeli fényekben.

img_4767.jpg

Úton a kereki vár, avagy Fejérkő felé.

img_20200828_104629.jpg

Napfény csillan a bogár páncélján.

img_20200828_104857.jpg

A kereki vagy fejérkői vár romjai.

img_4778.jpgimg_4777.jpg

Naplemente a kikötőben.

img_4833.jpg

Források:

A Postamúzeum honlapja

Kereki község honlapja

2020. augusztus

A bejegyzés trackback címe:

https://katabakancs.blog.hu/api/trackback/id/tr5016198430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása