A DDK 7. szakaszát Kaposmérő irányából folytattuk, hogy Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál zárjuk. Már reggel érezni lehetett, hogy ismét forró napunk lesz.
Kaposmérőn gyorsan beszereztük a pecsétet a már bezárt Kis Kulacs presszónál, és a gyorsforgalmi útról letérve homokos ösvényen haladtunk tovább, előbb egy gyártelepet, majd a vasúti síneket magunk mögött hagyva. A susnyásban vaddisznó koponyája bújt meg, és csalánok csipkedtek minket minden óvatlan lépésnél.
Szántóföldek között futott az út és a táj nyár végi színekbe öltözött. A napraforgók java már elvirágzott, magoktól súlyos fejük a földet nézte, de másutt még javában pompáztak a sárga virágok. Az út mentén szederbokrok kínálgatták feketére érett gyümölcseiket és a csapat árnyat adó fák alatt csemegézett. Az erdős-ligetes szakaszon alkörmös virágai nyúltak az ég felé és a kanadai aranyvesszők virágfüzérein lepkék illegették magukat. Itt is láttunk gyurgyalagokat, a magas fák koronájában vertek tanyát, majd továbbálltak. A homokos talaj néhol nedves volt a korábbi esőzések miatt, így most megmutatta az erre járó vadak nyomait.
Ahogy nyílt terepre értünk, gőzerővel tűzött le ránk a nap. Az aszott rétek beérett vadmurkain piros-fekete csíkos bogarak gyülekeztek. Felszántott, kopár szántóföldhöz érkeztünk, csak néhány kivetett és otthagyott gyökérzet árulkodott arról, hogy a pusztaság helyén nem is olyan régen még termények nőttek. Varjúk kergetőztek a távolban, így igazán kísérteties hangulat uralkodott errefelé. Aztán kukoricaföldek és elszáradt napraforgók jöttek, míg végül megpillantottuk Somogysárd házait. A község főterén obeliszk, mögötte szökőkút állt, aminek nagyon megörültünk a rekkenő hőségben. Némi pancsolás után továbbálltunk és a települést az üresen kongó főutcán végiggyalogolva hagytuk el, ami aztán bekötőút gyanánt egészen Újvárfalváig kitartott.
Somogysárd és Újvárfalva között húzódnak a Somogysárdi-tavak, melyek többnyire horgásztavak. Néhányukat láttuk is az útról, vizükön tündérrózsák nyíltak, felettük gémek és héják repkedtek. Kitikkadva érkeztünk meg Újvárfalvára a Noszlopy-kúriához, ahol az előző nap is zártuk a túrát.
Habár a táv 17,6 km volt, hamar lejártuk, mivel egyáltalán nem voltak szintkülönbségek. A túra zárásaként elbúcsúztunk a somogyi tájaktól - a következő alkalommal a Zselicet járjuk majd be -, és a Balatonon, a fonyódi szabadstrandon töltöttük a délután javát.
Felszálló gólya Kaposmérőn.
Kassai lovasíjászat. A kaposmérői pecséten is visszaköszön.
Vízmosás a homokos talajban.
Vaddisznó koponyája.
Szederszüret.
Augusztusi táj.
Az út menti szedresben legelésztünk.
Napraforgók.
Ki járt erre?
Alkörmös virágai.
A kanadai aranyvesszők rovarvilága.
Erdei iskola.
Bogárorgia.
Kies szántóföld.
Erdőszél.
Békakirályfi egy tócsában.
Fakitermelés.
Hőség a földeken.
Somogysárd.
Harangláb, Noszlopy Gáspár szobra és obeliszk, mögötte a szökőkúttal.
Úton.
A Somogysárdi-tavak egyike.
Beértünk Újvárfalvára.
Noszlopy-kúria.
Fonyód, szemben a Badacsony.
Vészjósló fellegek jöttek, de szerencsére nem lett vihar.
2021. augusztus