Egy napot töltöttünk a Budapesttől mindössze 50 km-re délre található kisvárosban, mely a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna-ág mentén terül el. Budapesten, a HÉV Közvágóhíd állomásától indultunk és kb egy óra múlva már a városka utcáit róttuk. Elsétáltunk a sajnos nem látogatható Savoyai-kastély mellett, és lementünk a vízhez a hajókikötőnél. A városközponton is végigsétáltunk, majd a kihagyhatatlan "Csónakos piac" felé vettük az irányt, ahol a helyiek már javából korzóztak a friss gyümölcsök, zöldségek, és egyéb portékák között.
Az idelátogatásunk fénypontja egyértelműen az Istenanya Elszenderedése szerb ortodox templom volt. Az oszmán sereg elől ide menekülő és itt letelepedett balkáni kereskedők, "rácok" kezdték el építeni, 1487-ben szentelték fel. A templom Magyarország egyetlen bizánci liturgiájú, késő gótikus stílusú, hálóboltozattal fedett egyházi épülete. Először a főhajó, később pedig a különálló harangtorony és a templom déli oldalához kapcsolódó két oldalkápolna készült el. A templomot csodaszép freskók és szekkók díszítik, az 1768-ban készült ikonosztáz készítője ismeretlen. A templom csak vezetéssel látogatható, a pénztárnál érdemes megvásárolni a templomról szóló kiadványokat. Bent tilos fényképezni!
A nap zárásaként a forróságot az AquaLand Termálfürdő medencéiben hűsölve vészeltük át, és csak este robogott vissza velünk a HÉV Budapestre.
A jelenleg nem látogatható Savoyai-kastély.
Viza szobor a hajókikötő parkjában.
A Ráckevei-Duna az Árpád-híddal.
A Patay László Képtár épülete.
A Városháza és a tornyában lévő Tűztorony kilátó.
A "Csónakos piac" portékái.
Csónakok.
Légivadászok.
Tavirózsa és sulyom.
A református templom, a János Vitéz díszkút és egy kőmozaik.
A Városi Könyvtár épülete.
A gótikus szerb ortodox templom.
Halmúzeum.
Szárcsa keresgél a sekély vízben.
Hattyú.
Forrás: Miskei Antal: A szerb ortodox templom - Ráckeve történelmi és turisztikai értékei I., Sophia Nostra Kiadó, 2017.
2022. június
