Mindig is szerettem Szentendrét kis utcáival, nyüzsgő főterével, csillogó templomtornyaival és a lépten-nyomon felbukkanó, apró csendéleteivel. Ottjártunkkor ráadásul épp zajlott az Art Capital 2018 nevű programsorozat, melynek köszönhetően városi barangolásunk során még kortárs művészeti alkotásokkal is találkozhattunk.
A HÉV állomásról a Dumtsa korzó felé vettük az irányt. A házak közé kifeszített zsinóron színes lámpaburák alatt sétáltunk a Fő térig, ahol a Kmetty Múzeum előtt egy papírcetli-lombkoronájú fácska állt: Yoko Ono Kívánságfája.
A Kovács Margit Gyűjteménnyel folytattuk a napot, ahol váltottunk jegyet az Art Capital kiállításaira is, így jogosultakká váltunk a számos múzeum kortárs kiállításainak megtekintésére. A Gyűjteményben jártam már korábban, de akkor még nem szabadott fotózni, most viszont igen, így nem fogtam vissza magam, hogy megörökítsem a sokrétű kiállítás nekem legjobban tetsző darabjait.
Innen a Duna korzó felé indultunk, és láttuk, ahogy a Duna épphogy csak csordogál a medrében, kavicsos partjain uszadékfák aszalódtak a napon. Az utcai lámpák tövénél szőnyegként borították a talajt a dunavirág kérészek élettelen testei, ami jó nagy éjszakai rajzást feltételezett.
A Rév utcai Retro Design Center felért egy időutazással. A ’70-es-’80-as évek tárgyi világát és életérzését bemutató kiállításon láthattunk retró autókat, csipketerítős szobabelsőt, dísztányéros-viaszos vásznas konyhát, Frédit és Bénit, Mazsolát és játszótársaikat, bakelitlemezeket, szerelőműhelyt és miegymást.
A Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. A Bogdányi úton álló kékfestő üzletük melletti padon pihentünk kicsit, megcsodáltuk a portékákat és a sokféle kékfestő textília egyszerű, mégis összetéveszthetetlen mintáját.
Az egykori fűrészmalom ad otthont a MűvészetMalomnak, ahol emeleteken keresztül kaphattunk ízelítőt a feltörekvő nemzedék művészetből, majd felcaplattunk a Szamárhegyre. A Kmetty téren álló tobakosok keresztjétől gyönyörű kilátás tárult a környékre. Egykor ennél a keresztnél áldották meg a szőlőt.
A Rab Ráby téren áll a Jókai Mór regényéből ismert Ráby Mátyás szőlősgazda sárga színű, barokk stílusban épült háza. Az épület zárókövén egy fürt szőlő és az 1786-os évszám látható. Innen a Vajda Lajos Múzeum felé vettük az irányt, ahol többek között Németh Ágnes Örök kert című alkotását láthattuk. A plexiből kivágott, szárítókötélen lógó ruhák igazi színfoltjai lettek a múzeum kertjének.
Egy kékalga és Tihany Camambert ízű fagyi és némi pihenés után bementünk a Keresztelő Szent János templomba, ahol megütötte fülünket a mély csend. Jól esett kicsit kikapcsolni és lenyugodni a templom hűvösében.
Teljesen kitikkadva értünk vissza a HÉV állomáshoz. A hőség ellenére azért alaposan sikerült bejárni a várost.
Yoko Ono - Wish Tree (Kívánságfa), Fő tér.
Színes lámpaernyők csüngtek a fejünk felett.
A Kovács Margit Gyűjtemény bejárata.
Lakoma.
A Pásztorok, a Kenyérszegő, a Várakozó és a Varázsló.
Angyali üdvözlet.
Az erősen leapadt Duna.
Élettelen kérészek ezrei hevertek a lámpaoszlopok lábánál.
Retro Design Center - plüssjátékok és babák.
Retró konyha.
Autók.
A kulturált telefonálás alapszabálya.
A lábaival a templomi zászlót tartó bárány, Szentendre város címerének központi heraldikai eleme.
Ízelítő a Kovács Kékfestő műhely mintáiból.
Kilátás a Szamárhegyről.
Ráby Mátyás szőlősgazda barokk stílusú háza a Rab Ráby téren.
Németh Ágnes plexiből készült Örök kert című alkotása a Vajda Lajos Múzeum kertjében.
A Keresztelő Szent János plébániatemplom.
Letekintés a városra.
2018. augusztus
