Ha a Kéktúra miatt vetődünk Aggtelekre, Jósvafőre vagy a csereháti Bódvarákóra, érdemes benézni egy barlangtúrára.
Ez az egyedülálló, Magyarország és Szlovákia határvidékén található barlangrendszer 1995 óta képezi az UNESCO Világörökség részét. A számos barlang számos lehetőséget kínál arra, hogy szakszerű vezetéssel felfedezhessük ezt a világot. Választhatunk a legismertebb részeket bemutató barlangi séta vagy a patakban gázoló túra közt egyaránt, miközben változatos cseppkőformákat csodálhatunk meg. Mivel itt a hőmérséklet állandóan +10°C körüli, egy forró nyári napon ideális kikapcsolódás.
A barlangokat különböző alakú méretű és színű, álló és függő cseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítik, attól függően, hogy az oldott mészanyag csepegő, szivárgó, folyó, avagy álló vízből vált-e ki. Az egyedülálló ökoszisztémát alkotó, kiterjedt felszín alatti világ több mint ötszáz barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, köztük endemikus fajoknak is. A 28 európai denevérfaj közül huszonegyet regisztráltak itt, melyek közül kettő szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A páradús környezet ideális élőhely az olyan kétéltűek számára is, mint a foltos szalamandra. A világörökségi terület túlnyomó része mindkét országban kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll.
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait és képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrált megjelenésük kiemelkedő jelentőségűvé teszi. A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő, több mint 1000 barlangot magába foglaló egységes karsztterület a mérsékelt égövi közép-hegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb példája, mely biológiai, geológiai, őslénytani értékekben is rendkívül gazdag. A területen megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi klíma-viszonyok között keletkezett felszínformák és üledékek, valamint a negyedidőszak eljegesedéseinek idejében lezajlott periglaciális folyamatok nyomai: több tízmillió év geológiai fejlődéstörténete. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy a barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyéül használta.
A világörökségi terület legjelentősebb barlangja a 26 kilométeres összhosszúságú Baradla–Domica barlangrendszer, a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, aktív patakos barlangja, melyet először egy 1549-ben Baselben Georg Wernher által megjelentetett írás említ.
Kezdésképpen és kedvcsinálónak javasolt a Baradla-barlang aggteleki rövidtúrája. Az 1 km-es, hatalmas termeken áthaladó szakasz egy óra alatt járható be, miközben a látogató látványos képződményekkel ismerkedhet meg, mint pl. az Anyósnyelv, a Tigris-terem képződményei, vagy az Éléskamra kolbászra, hurkára emlékeztető függő cseppkövei. A Hangversenyteremben zene szólal meg és fényjáték kápráztat el.
Képgaléria:
2017. május, 2018. május
