Dorogtól Piliscsabáig
2019. március 01. írta: katabakancs

Dorogtól Piliscsabáig

Tavaszvárás a Pilisben

img_3970.jpgA nap sugarai szürke felhőkön derengtek át, néhol azonban már kéklett az ég. Kellemes, tavaszias időben indultunk neki a 12. túra teljesítésének. Vonattal érkeztünk Dorogra, ahol pecsétszerzés után a Kesztölci utcán nyargaltunk végig. Verebek, cinkék és tengelicek röpködtek a fák ágai között és reméltem, hogy nemsokára megpillantjuk az idei év első hóvirágjait.

Nemsokára elértük Kesztölcöt, ahol újabb pecsétet szereztünk, és a falu kedves portáit elhagyva kis gyümölcsösökkel, régi szőlőkkel és viskókkal tarkított terepre értünk. Messze látszott a falu templomának tornya, előttünk a Kétágú-hegy és a Fehér-szirt sziklái meredeztek.

Hamarosan takaros fűszerkert, a Pálos Gyógynövénykert tárult elénk. A kakukkfüvek, zsályák,  izsópok szépen, sorba ültetve zöldelltek, kontrasztot alkotva a tisztások elszáradt, barnás fűszálaival.

Klastrompuszta felé haladva jó darabon a Kétágú-hegy mentén, az ún. Sziklák alatti dűlőn haladtunk. Sombokrok ágai piroslottak és a galagonya bokrokon még mindig sok száz bordó bogyó mosolygott. Beértünk egy erdős területre, ahol fokozott figyelemmel keresgéltem hóvirágok után, de sajnos egyet sem találtam, csupán néhány gombát a korhadt ágakon.

Megérkeztünk Klastrompusztára, ahol a pálos kolostor romjainál pihenőt tartottunk, majd bekerült az újabb pecsét a füzetbe. A falu fölött a Klastrom-szirtek emelkedik, egyik jellegzetes sziklája, a Kémény-szikla formájáról kapta nevét. Elhagyva az üdülőket, girbegurba ágú, mesebeli tölgyek kísérte emelkedőn kaptattunk fel, majd egy tisztásra értünk, ahonnan ráláttunk a Nagy-Gete párában úszó tömbjére és örültünk, hogy most nem kell megmásznunk. Egy mélyúton haladtunk tovább és eddig szerencsénk volt, mert nem volt sár, most azonban rendesen dagonyáztunk. Elértük Piliscsévet, és kicsit leültünk a templom előtti padokon. A falu főutcáján itt is szép porták váltották egymást, nyitott kapuval várt a falumúzeum.

Közelítettünk Piliscsaba felé. A kertekben a som rügyei épp kipattanás előtt álltak. A kertes villákkal tűzdelt Klotildliget felől értünk ki a vasútállomásra, ahol bekerült az utolsó pecsét is.

Hóvirág nem volt, a tavasz azonban már érződött a levegőben. Már ezért érdemes volt kimozdulni otthonról.

A  dorogi vasútállomás.

img_3922.jpg

Csipegető tengelic.

img_3925.jpg

Kesztölc templomának tornya.

img_3930.jpg

A Fehér-szirt sziklái.

img_3933.jpg

img_3943.jpg

A Pálos Gyógynövénykert.

 

img_3937.jpg

Pirosló galagonyák.

img_3951.jpg

Som piros ágai.

img_3953.jpg

Erdőrészlet.

img_3955.jpg

Taplógombák egy csipetnyi mohával.

img_3957.jpg

A Klastrom-szirtek jellegzetes sziklája a Kémény-szikla.

img_3962.jpg

Klastrompuszta, pálos kolostor romja.

img_3970.jpg

Mohák.

img_3977.jpg

Mesebeli tölgyek.

img_3981.jpg

Kiértünk a tisztásra.

img_3984.jpg

Kócoskák.

img_3986.jpg

Piliscsév temploma és a kálvária egy részlete.

img_3995.jpgimg_3993.jpg

Falumúzeum.

img_3999.jpg

A som kipattanó rügyei.

img_4005.jpg

2019. február

A bejegyzés trackback címe:

https://katabakancs.blog.hu/api/trackback/id/tr2214612344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása