Két napot szántunk a Kéktúra 23. számú túrájának egy részének teljesítésére, mely során megismerkedhettünk a Bükk szebbnél szebb kilátópontjaival és nehezen járható, mégis annál látványosabb karrmezeivel.
Az első napi túraadagot Bánkútról indulva kezdtük beadagolni. A hűvös levegő felfrissített minket, ahogy kiszálltunk az autókból. Sárgába borult boglárkavirágok tömege mellett haladtunk el a Bánkúti Síklub síháza felé, ahol megszereztük a bélyegzőt és már mentünk is tovább, a Bálvány (956 m) irányába. A csúcson található a Petőfi kilátó. A régi geredakilátót 25 m magas vasszerkezetű toronnyal váltották ki. Ilyen magasra csak a bátrabbak másztak, a többség megelégedett az alacsonyabbról eléjük táruló látvánnyal.
A kilátót elhagyva ismét a síház felé vettük az irányt, az út innen halad tovább Mályinka felé. A síház előtt orgonabokor virított, csodák csodájára tele volt virággal. Itt más a kora nyári időjárás fogalma - ezek szerint.
Tölgyek és bükkök erdején keresztül haladtunk tovább, a fák gyökerei görcsösen kapaszkodtak a sziklás talajba. Az üde zöld lombok alatt harangvirágok, hölgymálok, gyűszűvirágok, zsályák, margaréták és vadrózsák alkottak színes virágszőnyeget, az avarból számtalan bükk magonc dugta ki fejét. A sziklás réteken árvalányhajak lengedeztek.
Hamarosan elértük a Vásárhely-kő szikláit, ahonnan csodás panoráma tárult elénk, majd egy kitérőt beiktatva akartuk megközelíteni a Dédesi vár romjait. A rosszul kihelyezett tábláknak köszönhetően először a Kisvár mészkőszikláit sikerült megtalálni, de ennek a kis elbizonytalanodásnak is meglett a gyümölcse, mert így fedeztünk fel néhány tő turbánliliomot, melyek sunyin bújtak meg az avarban a fák árnyékában. Nemsokára megtaláltuk a helyes irányt és az ormokon feljutva végül eljutottunk a Dédesi vár romjaihoz. A falmaradványoknál kis pihenőt tartottunk és innen is megcsodáltuk a kilátást, már amennyit a fák közül látni lehetett.
A Vár-völgyben haladva ereszkedtünk Mályinka felé. A napsugarak átszűrődtek a bükkfák lombjain, a távolban még felbukkant egy-egy sziklaorom lába. Egy kis patakot átszelve bizarr sziklaformák között vitt az út, és lassacskán megérkeztünk Mályinka szélére, ahol egy kilátó fogadott minket. Mályinkán bélyegeztünk a kocsmában, megcsodáltuk a barokk református templomot és a haranglábat, majd a szállásunk felé vettük az irányt. Jó adag lecsóval zártuk a napot, senki sem maradt éhen. Ekkor még nem tudtuk, hogy milyen nehéz túraszakasz következik másnap.
Boglárkák mellett halad az út.
Pecsét a síháznál.
A Petőfi-kilátó a Bálvány csúcsán.
Virágzó orgonabokor a síháznál.
Találkoztunk egy békakirályfival.
Útirányok.
Bükkerdő részletek.
Késői rügyfakadás.
Virágpompa: hölgymál, gyűszűvirág, margaréta, árvalányhaj, zsálya, harangvirág, vadrózsa.
Kisvár.
Turbánliliom.
Kilátás a tájra, a távolban a Petőfi-kilátó.
A dédesi vár romjai.
Sárga-kék - ereszkedés Mályinka felé.
Kora esti fények.
Zúgó.
Kék jelzés a bodzaerdőben.
Kilátó Mályinkán.
Kilátás az Upponyi-szoros felé, látszik a Lázbérci-víztározó egy darabkája.
Pacsirtafüvek és csormolyák között vezet az út a falu központjába.
Mályinka, református templom és harangláb.
Templombelső.
2017. június