Már olyan kis távolságokat kellene megtenni autóval Budapestről, hogy folytathassuk a KDP-t, hogy néha célszerűbb a tömegközlekedést választani. Most így tettünk, és először vonattal Tatabányáig, onnan pedig busszal a Bakonycsernye-kisgyóni elágazásig utaztunk.
Először a Bodó-tanyát és kis tavát, majd a kisgyóni kulcsosházakat értük el, innen folytattuk utunkat Mecsértelep felé. Szántók mentén haladtunk, majd fenyőkkel vegyes cserjés erdőterületek következtek és átkeltünk a Gaja-patakon. Mecsértelepen a vegyesboltnál pecsétet szereztünk, ténykedésünket egy kíváncsi macska is szemmel tartotta.
Óriási, elkerített, erdősítésre szánt területek mellett haladtunk tovább, majd egy alkalommal át is kellett mászni a kerítésen. A sárga lombú fák alatt óriásira nőtt vadkenderek alkottak bokrokat, és amikor ismét szántók mellett haladtunk el, a zöldellő vetést kéklő bogyókkal teli kökénybokrok szegélyezték.
A szántók mentén még virított néhány virág. Margarétákból, szappanfüvekből és varádicsokból szedett, rögtönzött csokrocskával a kezemben mentem a többiek után. A Velegi úton, majd a Deák Ferenc utcán érkeztünk meg Mórra, ahol az Ezerjó utcai Bormúzeumnál beütöttük a pecsétet. Kicsit sétáltunk még a városközpontban, és a Budapestig meglepően sűrűn közlekedő buszon pihentük ki a kb 22 km-es túrát.
Bodó tanya.
Báránynézés Kisgyónnál.
Útonálló kecske.
Találkozás az OKT-val.
Vízcseppes pókhálók.
Fenyők mentén.
Mecsértelep és cicája.
Kerítés mellett.
Ökörfarkkóró.
Vadkender.
Szántó Mór előtt.
Kéklő kökény.
Bálák.
Őszi csokor.
Beérkeztünk Mórra.
Lamberg-kastély.
A Posta épülete.
Az Ezerjó utca pincéi és a Bormúzeum.
2022. október